A multitasking mítosza: miért váltogat az agyad a feladatok között, és hogyan válts kevesebbet?
A pszichológiában a multitasking (párhuzamos feladatvégzés) azt jelenti, hogy két vagy több feladatot próbálsz egyszerre végezni, például e-mailt írsz egy megbeszélés közben. Megterhelő feladatoknál azonban az agy valójában nem dolgozza fel egyszerre mindkettőt: gyorsan váltogat közöttük, és minden váltással időt veszítesz, a munkád pedig pontatlanabb lesz. (Az informatikában a multitasking mást jelent – több alkalmazás fut egyszerre –, és ez az oldal nem erről szól.) Alább megnézzük, mit találtak a vizsgálatok, honnan származnak a népszerű „40%” és „23 perc” számok, mi az a figyelmi maradvány, és bemutatunk hat módszert, amellyel ritkábban válthatsz feladatot.
- Megterhelő feladatoknál a multitasking a gyakorlatban a figyelem gyors átkapcsolása egyikről a másikra.
- Rubinstein, Meyer és Evans (2001) kísérleteiben minden feladatváltás időbe került, és a költség a feladat szabályainak összetettségével nőtt.
- Sophie Leroy (2009) írta le a „figyelmi maradványt”: ha egy feladatot befejezetlenül hagysz ott, a figyelmed egy része annál marad, és a következő feladatban romlik a teljesítmény.
- Az az állítás, hogy a multitasking „a produktív idő akár 40%-ába” kerül, becslés, amelyet az APA David Meyer pszichológusnak tulajdonít, nem egy konkrét mérés eredménye.
- A „23 perc” az az átlagos idő, amely alatt Gloria Mark terepvizsgálatában a résztvevők visszatértek egy megszakított feladathoz (közben nagyjából két másik dolgot csinálva), nem az újbóli koncentrációhoz szükséges idő.
A multitasking a pszichológiában és az informatikában
A multitasking szó az informatikából származik. Egy számítógép vagy telefon akkor „multitaskingol”, ha több program fut rajta, és az operációs rendszer olyan gyorsan osztja el köztük a feldolgozási időt, hogy egyidejűnek tűnik. Ha azt keresed, hogyan tegyél két alkalmazást egymás mellé egy táblagépen, nézd meg az eszközöd súgóját: ez a cikk emberekről szól.
A pszichológiában a multitasking azt jelenti, hogy két vagy több feladatra próbálsz egyszerre figyelni: telefonálsz írás közben, előadást hallgatsz, miközben üzenetekre válaszolsz, vezetsz, miközben a navigációt állítod be. Érdekes módon a figyelmet igénylő feladatoknál az agy egy kicsit úgy viselkedik, mint egy régi számítógép: nem párhuzamosan dolgozik, hanem váltogat. Csak nem olyan gyorsan, és nem ingyen.
Mi történik az agyadban, amikor feladatot váltasz?
Joshua Rubinstein, David Meyer és Jeffrey Evans (2001) négy kísérletet végzett, amelyekben a résztvevők vagy ugyanazt a feladatot ismételték, vagy kettő között váltogattak (alakzatok osztályozása különböző szabályok szerint, különböző típusú műveletek megoldása). A váltogatás időbe került. A veszteség nagyobb volt, ha a szabályok összetettebbek voltak, és kisebb, ha egyértelmű jelzés mutatta, melyik feladat következik. A szerzők két lépéssel magyarázzák: először az agynak célt kell váltania („most B-t csinálom”), aztán be kell töltenie az új feladat szabályait.
Stephen Monsell (2003) a feladatváltásról szóló kutatások áttekintésében egy fontos ponttal egészítette ki ezt: még ha az embereknek van is idejük felkészülni a váltásra, a költség egy része megmarad; ez az ún. maradék váltási költség. A felkészülés segít, de nem tünteti el.
A laboratóriumban egy váltás a másodperc törtrészébe kerül. A való életben azonban nem két egyszerű szabály között váltogatsz, hanem egy félig megírt ajánlat, egy chat és egy táblázat között, és nem egyszer, hanem óránként több tucatszor.
Próbáld ki magad két perc alatt
Fogj egy papírt és egy stoppert. Először írd le a betűket A-tól T-ig, alájuk a számokat 1-től 20-ig, és mérd az idődet. Aztán írd le ugyanezt váltogatva: A1, B2, C3… egészen T20-ig, és mérd újra. A második kör ugyanannyi karakterből áll, mégis általában jóval tovább tart, és több hibával jár. Ez egyszerű bemutató, nem tudományos kísérlet, de pontosan ez történik, amikor két bekezdés között egy chatre válaszolsz.
A figyelmi maradvány: miért lassít a befejezetlen munka?
Sophie Leroy (2009) egy újabb réteget tett hozzá. Amikor egy befejezetlen feladatról egy másikra váltasz, a figyelmed egy része „beakad” az elsőbe. Ezt nevezi figyelmi maradványnak. Kísérleteiben azok, akik befejezetlen munkát hagyva váltottak valami másra, rosszabbul teljesítettek a következő feladatban, mint azok, akik befejezték az előzőt.
Ez megmagyaráz egy ismerős érzést: egy e-mailre válaszolsz, de fejben még mindig a prezentációt javítod. Egyikben sem vagy teljesen jelen. Leroy és Theresa Glomb (2018) később egy egyszerű segítséget is kimutatott: egy megszakítás előtt gyorsan írd le, hol tartasz, és mit csinálsz utána (ez egy folytatási terv). Így a fejed el tudja engedni a feladatot. További gyakorlati technikák: hogyan koncentrálj.
Akik sokat multitaskingolnak, rosszabbul csinálják
Eyal Ophir, Clifford Nass és Anthony Wagner (2009) összehasonlította azokat, akik gyakran használnak egyszerre több médiumot (tévé, chat, web, zene), azokkal, akik szinte soha. Az eredmény az ellenkezője lett annak, amit várnánk: a sokat multitaskingolókat jobban elterelték a lényegtelen ingerek, és egy feladatváltási teszten rosszabbul, nem jobban teljesítettek.
Fontos árnyalat: ez korrelációs vizsgálat volt. Nem bizonyítja, hogy a multitasking rontja a koncentrálóképességedet; az is lehet, hogy akiknek nehezebben megy a koncentráció, többet multitaskingolnak. A témában végzett későbbi vizsgálatok vegyes eredményeket hoztak. A biztos következtetés szerény: a sok multitaskingtól valószínűleg nem leszel a multitasking mestere.
Mítoszok és keringő számok
A multitaskingról szóló cikkek imádják a figyelemfelkeltő számokat. Ez van valójában mögöttük:
| Állítás | Honnan származik | Ítélet |
|---|---|---|
| „A multitasking a produktivitás akár 40%-ába kerül” | Az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) feladatváltási költségekről szóló oldala szerint David Meyer azt állította, hogy már a feladatváltás okozta rövid mentális blokkok is a produktív idő akár 40%-át elvihetik. Ez az ő becslése, nem a 2001-es vizsgálatban mért szám. | Szakértői becslés, nem mérés |
| „Egy megszakítás után 23 perc, mire újra koncentrálni tudsz” | Gloria Mark a Gallupnak elmondta, hogy terepvizsgálatában (Mark, Gonzalez és Harris, 2005) az emberek átlagosan 23 perc 15 másodperc után tértek vissza a megszakított munkához, közben nagyjából két másik dolgot csinálva. | A feladathoz való visszatérésig eltelt idő, nem az újbóli koncentrációig |
| „A megszakítások lelassítják a munkát” | Egy 48 résztvevős laboratóriumi kísérletben Mark, Gudith és Klocke (2008) azt figyelte meg, hogy a megszakított résztvevők gyorsabban végezték el az e-mail-feladatokat, a minőségben nem volt különbség, de több stresszel, frusztrációval, időnyomással és erőfeszítéssel. | Inkább „gyorsabban, de stresszesen” |
| „A nők jobbak a multitaskingban, mint a férfiak” | Népszerű állítás szilárd bizonyítékok nélkül. | Nincs alátámasztva |
| „A multitasking 10 ponttal csökkenti az IQ-t” | Médiahírekből terjed; nem találtunk olyan szakmailag lektorált vizsgálatot, amely ezt bizonyítaná. | Ne használd |
A kutatások egyetértenek abban, hogy a feladatváltásnak költsége van. Hogy mekkora, az a feladatoktól, a váltások gyakoriságától és attól függ, hagysz-e befejezetlen munkát. Nincs egyetlen varázsszám.
Mikor nem probléma a multitasking?
Két dolgot egyszerre csinálni nem gond, ha legalább az egyik automatikus, és nem igényel döntéseket:
- séta és telefonálás, vasalás és podcasthallgatás, rendrakás zenére,
- hangszeres zene rutinmunka közben (a dalszövegek jobban ütköznek az írással),
- rövid mechanikus munka (rendezgetés, másolás), miközben valami könnyűt hallgatsz.
A gondok akkor kezdődnek, amikor mindkét feladat nyelvet, döntéseket vagy munkamemóriát igényel: e-mailt írni egy megbeszélésen, tanulni chatelés közben. Ahol pedig a biztonság a tét, a telefon a volánnál nem tartozik a „nem probléma” kategóriába.
6 módszer, hogy ritkábban válts feladatot
- Csoportosítsd az e-maileket és az üzeneteket. Ahelyett hogy folyamatosan nézegetnéd őket, napi kettő-négy alkalommal, fix időpontokban foglalkozz velük. Lásd: feladatok csoportosítása.
- Egy blokk = egy feladat. Válassz egyetlen dolgot 25–50 percre, és indíts visszaszámlálást. A blokkok megszervezéséhez: a pomodoro-technika; a hosszabb összpontosított munkához: elmélyült munka.
- Megszakítás előtt írd le, hol tartasz. Egy sor – „következő: befejezni az árazásról szóló bekezdést” – csökkenti a figyelmi maradványt (Leroy és Glomb, 2018).
- Kapcsold ki azokat az értesítéseket, amelyek nem emberektől jönnek. A hírek, a közösségi média és a „valakinek tetszett a bejegyzésed” várhatnak.
- Egyetlen ablak. Zárd be azokat a füleket, amelyek nem tartoznak a blokkhoz. Amit nem látsz, az nem tud elrántani.
- A telefon elérhetetlenül. Ne fejjel lefelé az asztalon, hanem egy másik szobában vagy a hátizsákban.
Próbáld ki most: egy blokk, egy feladat a CORTEX-ben
A CORTEX (mindenkinek ingyenes) megkönnyíti az „egy blokk, egy feladat” elv követését: a visszaszámlálós Fókusz (pomodoro 25/5, 50/10 vagy egyéni időtartam) egyetlen feladaton fut, a gyors hozzáadás (Q billentyű) pedig a blokk elhagyása nélkül küldi a felbukkanó ötleteket a Dátum nélkül listába. Egyszerre csak egy időzítő futhat, így ha másik munkára váltasz, az előző feladattal töltött idő mentésre kerül.
Gyakori kérdések
Mítosz a multitasking?
Részben. Két automatikus tevékenységet, például sétát és beszélgetést, végezhetsz egyszerre. Két megterhelő feladatnál azonban az agy váltogat, ahelyett hogy párhuzamosan dolgozna, és a feladatváltásról szóló kutatások (Rubinstein és mtsai, 2001; Monsell, 2003) szerint a váltogatásnak költsége van.
Mennyi időbe kerül a feladatváltás?
A laboratóriumban egy váltás a másodperc törtrészébe kerül, és ez a költség a feladat összetettségével nő; a valódi munkában a veszteségek a váltások számával összeadódnak. A sokat idézett „40%” David Meyer pszichológusnak tulajdonított becslés, a „23 perc” pedig a megszakított munkához való visszatérés átlagos ideje Gloria Mark terepvizsgálatában.
Mi az a figyelmi maradvány?
A figyelmi maradvány a figyelmed azon része, amely egy korábbi, befejezetlen feladatnál marad, amikor másik feladatra váltasz. Sophie Leroy (2009) kimutatta, hogy rontja a teljesítményt a következő feladatban. Segít, ha váltás előtt írsz egy rövid jegyzetet a „következő lépésről”.
Jobbak a nők a multitaskingban?
Erre a széles körben elterjedt állításra nincs szilárd tudományos bizonyíték. Az egyes vizsgálatok eredményei eltérnek, és inkább a feladat típusától és a gyakorlástól függenek, mint a nemtől.
Hogyan hagyjam abba a multitaskingot?
Dolgozz visszaszámlálós, egyfeladatos blokkokban, intézd az e-maileket és az üzeneteket adagokban, kapcsold ki a felesleges értesítéseket, és tartsd a telefont elérhetetlen helyen. A felbukkanó ötleteket írd fel, ahelyett hogy azonnal cselekednél, és megszakítás előtt jegyezd fel, hol folytatod.
Források és további olvasnivaló
- Rubinstein, J. S., Meyer, D. E. & Evans, J. E. (2001). Executive control of cognitive processes in task switching. Journal of Experimental Psychology: Human Perception and Performance, 27(4), 763–797
- Monsell, S. (2003). Task switching. Trends in Cognitive Sciences, 7(3), 134–140
- Leroy, S. (2009). Why is it so hard to do my work? The challenge of attention residue when switching between work tasks. Organizational Behavior and Human Decision Processes, 109(2), 168–181
- Leroy, S. & Glomb, T. M. (2018). Tasks interrupted: How anticipating time pressure on resumption of an interrupted task causes attention residue and low performance on interrupting tasks and how a "ready-to-resume" plan mitigates the effects. Organization Science, 29(3), 380–397
- Ophir, E., Nass, C. & Wagner, A. D. (2009). Cognitive control in media multitaskers. PNAS, 106(37), 15583–15587
- Mark, G., Gudith, D. & Klocke, U. (2008). The cost of interrupted work: More speed and stress. CHI 2008
- Mark, G., Gonzalez, V. M. & Harris, J. (2005). No task left behind? Examining the nature of fragmented work. CHI 2005
- Gallup Business Journal (2006). Too many interruptions at work? Interview with Gloria Mark
- American Psychological Association: Multitasking: Switching costs
Indíts fókuszidőt egyetlen dologra
Válassz egy feladatot, indítsd el az időzítőt, és a CORTEX méri, mennyit dolgozol valójában.
Fókusz indítása