Térközös ismétlés: hogyan tanulj, hogy tényleg megmaradjon, amit megtanultál
A térközös ismétlés azt jelenti, hogy ugyanazt az anyagot nem egyszer, hosszan ismétled át, hanem többször, rövidebb alkalmak során, köztük szünetekkel: például másnap, három nap múlva, egy hét múlva és két hét múlva. Így sokkal tovább emlékszel rá, mint ha ugyanannyi időt egyetlen tanulási rohamra fordítanál. Ez a tanuláslélektan egyik legjobban alátámasztott eredménye, és még jobban működik, ha minden ismétlés önellenőrzés, nem újraolvasás. Érdekes módon a legtöbben alábecsülik, mert az utolsó pillanatos magolás hatékonyabbnak tűnik.
- Több száz kísérlet áttekintése megerősítette, hogy amit időben elosztva tanulunk meg, arra jobban emlékszünk, mint ugyanarra egyszerre megtanulva (Cepeda és mtsai, 2006).
- Minél tovább kell emlékezned valamire, annál hosszabb térközök érik meg (Cepeda és mtsai, 2008).
- Szókártyákkal a résztvevők 90%-ánál hatékonyabb volt az alkalmak elosztása, mint az összesűrítésük, de 72%-uk az ellenkezőjét hitte (Kornell, 2009).
- Ha úgy ismételsz, hogy a jegyzetek megnézése nélkül próbálsz felidézni, az a hosszú távú megjegyzéshez hatékonyabb, mint az újraolvasás (Roediger és Karpicke, 2006).
- A gyakorlatban: tanuld meg egyszer, aztán ismételd át 1, 3, 7 és 14 nap múlva, mindig önellenőrzéssel, és igazítsd a térközöket a vizsgád dátumához.
Mi az a térközös ismétlés?
Képzelj el két diákot. Az egyik a vizsga előtti este egy órán át egyhuzamban tanul szavakat. A másik ugyanezt az órát négy tizenöt perces alkalomra osztja el a héten. A vizsga utáni napon nagyjából ugyanannyira emlékeznek. Egy hónappal később a második sokkal többre emlékszik. Ez a térközhatás.
Nicholas Cepeda és csapata (2006) több száz, szavak, tények és szövegek tanulásáról szóló kísérletet gyűjtött össze, és az eredmény következetes volt: az elosztott tanulás jobb hosszú távú emlékezethez vezet, mint a sűrített. A szokásos magyarázat az, hogy minden ismétlés, miután egy kicsit már felejtettél, arra kényszeríti az agyadat, hogy újra előhívja az információt, és éppen ez az előhívási erőfeszítés erősíti meg az emléket.
Miért nem használja szinte senki
Nate Kornell (2009) diákokkal szópárokat tanultatott kártyákkal, sűrítve vagy elosztva. Az elosztás a résztvevők 90%-ánál működött jobban. Az első alkalom után mégis 72%-uk hitte azt, hogy a sűrítés volt a hatékonyabb.
Miért? Ha többször egymás után átismétled az anyagot, ismerősnek tűnik, és azt hiszed, tudod. A térközös ismétlésnél kicsit felejtesz, és erőfeszítést kell tenned, és ez kudarcnak érződik. Valójában ez a hasznos erőfeszítés. Ha egy ismétlés gyanúsan könnyű, valószínűleg túl rövid a térköz.
Hogyan használd a térközös ismétlést
- Tanuld meg egyszer az anyagot. Tanulj meg egy témát vagy fejezetet, és a végén kérdezd ki magad jegyzetek nélkül. Jelöld meg, amit nem tudsz.
- Ismételd át másnap. Röviden és fejből: írd le, amire emlékszel, vagy válaszolj a saját kérdéseidre. Utána ellenőrizd.
- Ismételd át három nap múlva. Megint önellenőrzéssel. A könnyen felidézhető témákat legközelebb hosszabb idő elteltével ismételheted át.
- Ismételd át egy hét múlva. Több időt szánj arra, ami még mindig nem ragad meg.
- Ismételd át két hét múlva, aztán amikor szükséges. Ha hosszabb ideig kell tudnod, folytasd egy hónap múlva.
- Igazítsd a térközöket a határidődhöz. Cepeda és csapata (2008) azt találta, hogy minél tovább kell emlékezned valamire, annál hosszabb térközök érik meg: egy hét múlva esedékes vizsgához elég egy-két nap múlva ismételni; egy néhány hónap múlva esedékes vizsgához a többhetes időközök működnek jobban.
Önellenőrzéssel ismételj, ne újraolvasással
A térközös ismétlés az aktív felidézéssel kombinálva a leghatásosabb. Henry Roediger és Jeffrey Karpicke (2006) kimutatta, hogy azok a diákok, akik egyszer elolvastak egy szöveget, aztán kikérdezték magukat, egy héttel később jobban emlékeztek rá, mint azok, akik többször újraolvasták, pedig öt perccel a tanulás után ennek az ellenkezője látszott.
Az önellenőrzés módjai:
- Kártyák (papíron vagy alkalmazásban): az egyik oldalon kérdés, a másikon a válasz. Amelyikre már tudod a választ, azt később ismételd át.
- Egy üres lap: írj le mindent, amire egy témából emlékszel, aztán vesd össze a jegyzeteiddel.
- Saját kérdések: minden alkalom után írj három kérdést, amelyekre legközelebb válaszolsz.
- Hangos magyarázat: mintha valaki másnak tanítanád.
Hogy egy egész vizsgaidőszakba hogyan illeszd bele az ismétléseket, azt itt olvashatod: hogyan készíts tanulási tervet.
Hol vannak a térközös ismétlés korlátai
- Idő kell hozzá. Ha holnap van a vizsga, nincs mit elosztani. A térközös ismétlés befektetés, amely napok és hetek alatt térül meg.
- Nem helyettesíti a megértést. Azt ismételd, amit értesz. Előbb értsd meg, aztán ismételd.
- Tények és szavak tanulásánál vizsgálták a legtöbbet. Összetett készségeknél (feladatmegoldás, írás) az elosztott gyakorlás is segít, de kevesebb a kutatás.
Próbáld ki most a CORTEX-ben
A CORTEX-ben (mindenkinek ingyenes) nincsenek saját kártyák, de az alkalmazás beütemezi az ismétléseidet: gyors hozzáadással beírod, hogy „A 3. téma ismétlése holnap”, „3 nap múlva” és „jövő héten”, és a feladatok a megfelelő napokon jelennek meg. A „Vizsgaidőszak” sablon magától létrehozza az ismétléseket 14, 7, 3 és 1 nappal a vizsga előtt. A térközös ismétlést működés közben is láthatod a Brain Academyben: a leckék kérdései egyre hosszabb időközönként térnek vissza az Ismétlésben, és amit már tudsz, az többé nem jelenik meg. Ha már van fiókod, nyisd meg az Ismétlést az Akadémián.
Gyakori kérdések
Mi az a térközös ismétlés?
A térközös ismétlés olyan tanulási mód, amelyben ugyanazt az anyagot egyre hosszabb időközönként (például 1, 3, 7 és 14 nap múlva) többször átismétled, ahelyett hogy egyetlen hosszú alkalommal tanulnád. Így sokkal tovább emlékszel rá.
Melyek a legjobb térközök?
Attól függ, meddig kell emlékezned az anyagra. Egy hét múlva esedékes vizsgához elég egy-két nap múlva ismételni; egy néhány hónap múlva esedékes vizsgához a többhetes időközök érik meg. Az 1, 3, 7 és 14 nap jó kezdés.
Működik a térközös ismétlés az utolsó pillanatban?
Csak részben. Ha holnap van a vizsga, nincs mit elosztani. Az előny napok és hetek alatt jelentkezik, ezért a legjobb legalább két héttel a vizsga előtt elkezdeni.
Újraolvasással vagy önellenőrzéssel ismételjek?
Önellenőrzéssel. A kutatások szerint a fejből való felidézés jobban erősíti az emlékezetet, mint az újraolvasás, még ha az újraolvasás jobban megnyugtat is. A legjobb kombináció az elosztás és az önellenőrzés.
Kell szókártyás alkalmazás?
Nem. A papírkártyák is működnek, aszerint dobozokba rendezve, hogy mennyire tudod őket, vagy a saját kérdéseid egy füzetben. Egy alkalmazás csak az ismétlési dátumokat tartja számon helyetted.
Források és további olvasnivaló
- Cepeda, N. J., Pashler, H., Vul, E., Wixted, J. T. & Rohrer, D. (2006): Distributed practice in verbal recall tasks: A review and quantitative synthesis – Psychological Bulletin
- Cepeda, N. J., Vul, E., Rohrer, D., Wixted, J. T. & Pashler, H. (2008): Spacing effects in learning: A temporal ridgeline of optimal retention – Psychological Science
- Kornell, N. (2009): Optimising learning using flashcards: Spacing is more effective than cramming – Applied Cognitive Psychology
- Roediger, H. L. & Karpicke, J. D. (2006): Test-enhanced learning: Taking memory tests improves long-term retention – Psychological Science
- Dunlosky, J., Rawson, K. A., Marsh, E. J., Nathan, M. J. & Willingham, D. T. (2013): Improving students’ learning with effective learning techniques – Psychological Science in the Public Interest
Készíts egy kis tanulási tervet
Kezdj egy tanulási sablonnal, és igazítsd a feladatokat és a tanulási blokkokat a saját órarendedhez.
Tanulási tervem elkészítése