A produktivitás tudománya: Brain Academy
A Brain Academy rövid leckék sorozata a CORTEX appban: 3 perc alatt megértesz egy dolgot arról, hogyan működik az agyad – miért halogatunk, mit csinál valójában a dopamin, miért nem hagy nyugodni a befejezetlen –, és rögtön ki is próbálod egy kis kísérlettel. Semmi „csak lusta vagy”, semmi csoda, csak őszinte kutatás közérthetően, forrásokkal.
- 21 lecke három hét alatt, egyenként kb. 3 perc – plusz egy nem kötelező 21 napos út, napi egy kis lépéssel.
- Minden lecke = néhány kártya, két-három gyors kérdés és egy kísérlet közvetlenül az appban.
- A kérdések 1, 3, 7 és 21 nap múlva visszatérnek – az marad meg, amit előhívsz az emlékezetedből.
- Minden állításnak van forrása; ahol a bizonyíték gyenge vagy nem egyértelmű, azt nyíltan megmondjuk.
Alapleckék és gyakorlati elmélyítés
Javaslunk egy sorrendet, de semmi sincs lezárva. A leckéket a regisztráció után az appban találod. Négy nem kötelező lecke az ADHD-val végzett munkáról segít világossá tenni egy feladatot, kicsiben kezdeni, láthatóvá tenni az időt, és utat hagyni vissza a félbehagyott munkához. Minden ötletet rögtön kipróbálhatsz egy saját feladatodon a CORTEX-ben.
- Miért halogatunk · Lecke 1 · 3 perc
A halogatás nem lustaság. Az agyad csak gyorsan javítani akar a hangulatodon – és köthetsz vele alkut.
Kísérlet: Próbáld ki most: 2 perc - Dopamin = vágyakozás, nem jutalom · Lecke 2 · 3 perc
A dopamin a célok felé hajt, nem az élvezet felé. És miért nem úgy működik a „dopaminböjt”, ahogy ígéri.
Kísérlet: Próbáld ki most: egy kis cél mára - Előbb a cselekvés, aztán a motiváció · Lecke 3 · 3 perc
Ne várd meg, hogy kedved legyen hozzá. A kedv gyakran akkor jön, amikor már mozgásban vagy – és ezt most rögtön ki is próbálhatod.
Kísérlet: Próbáld ki most: csak kezdd el - A befejezetlen dolgok nem hagynak nyugodni · Lecke 4 · 3 perc
A fejed nem fiók. Írd le a dolgokat, adj nekik tervet, és nem bukkannak fel a legrosszabb pillanatban.
Kísérlet: Próbáld ki most: ürítsd ki a fejed - Figyelem és váltás · Lecke 5 · 3 perc
Minden váltás után ott marad a figyelmed egy darabja. Hogyan csökkentheted ezt – és miért érdemes eltenni szem elől a telefont.
Kísérlet: Próbáld ki most: 25 perc telefon nélkül - Ha…, akkor… · Lecke 6 · 3 perc
Egyetlen mondat, amely egyértelműen növeli az esélyét, hogy tényleg megcsinálsz valamit. Több száz kísérletben tesztelték.
Kísérlet: Próbáld ki most: add meg, mikor és hol - A szokásokhoz kb. 66 nap kell · Lecke 7 · 3 perc
Felejtsd el a 21 napot. Egy szokás nagyjából két hónap alatt alakul ki – és egy kihagyott nap nem rontja el.
Kísérlet: Próbáld ki most: köss egy szokást egy meglévő tevékenységhez - A motiváció kémiája, mítoszok nélkül · Lecke 8 · 3 perc
Nincs egyetlen „boldogságmolekula”. Mit csinál valójában a noradrenalin, a kortizol és a szerotonin – és mire tudsz te magad hatni?
Kísérlet: Próbáld ki most: 10 perc nappali fény - A szokáskör · Lecke 9 · 3 perc
A szokásokat helyzetek indítják el, nem elhatározások. Ismerd meg a jelzés – cselekvés – jutalom kört, és tanuld meg a saját módodon újrajátszani.
Kísérlet: Próbáld ki most: új cselekvés egy régi jelzésre - A halogatás közelről · Lecke 10 · 3 perc
Miért épp ezt halogatjuk, épp most? Egy egyszerű motivációs képlet, az igazság a perfekcionizmusról – és egy kezdés, amely 2 percig tart.
Kísérlet: Próbáld ki most: kezdés 2 perc alatt - Egy cél, amely működik · Lecke 11 · 3 perc
A sikerkönyvek gyakran azt ígérik, hogy elég hinni. A kutatás valami jobbat kínál: öt lépést, amely tényleg előreviszi a célokat.
Kísérlet: Próbáld ki most: egy cél egy „miérttel” - A tervezési tévedés · Lecke 12 · 3 perc
Miért tart három óráig az, ami „egy óra lesz”? Az agyad a lehető legjobb napra tervez. Három trükk az őszintébb becslésekhez.
Kísérlet: Próbáld ki most: bonts lépésekre egy feladatot - Kedvesség, amely megtart · Lecke 13 · 3 perc
A fegyelem és az önmagaddal szembeni kedvesség nem ellentétek. Ha egy botlás után nem fulladsz bele az önvádba, könnyebb visszatérni.
Kísérlet: Próbáld ki most: egy kis lépés a visszatéréshez - A heti visszatekintés · Lecke 14 · 3 perc
Tíz perc hetente egyszer: mi ment jól, mi akadt el, mi jön ezután. Egy kis szokás, amely a tapasztalatból tanulságot csinál.
Kísérlet: Próbáld ki most: az első visszatekintésed - Elmélyült munka · Lecke 15 · 3 perc
A legjobb munkád egy hosszú, megszakítások nélküli blokkban születik. Hogyan védd meg, és mikor jelenik meg a flow.
Kísérlet: Próbáld ki most: 45 perc elmélyült munka - Energia a nap folyamán · Lecke 16 · 3 perc
Az a feladat, amellyel este lassan haladsz, az korábban könnyebbnek tűnhet. Próbálj ki egy másik munkaidősávot úgy, hogy az alvásodat is megóvod.
Kísérlet: Próbáld ki most: egy blokk a számodra legjobb napszakban - Alvás és fókusz · Lecke 17 · 3 perc
Még egy óra tanulás elveheti a helyet attól az alvástól, amelyre a tanulásnak szüksége van. Jelölj ki ma estére egy egyszerű, a gyakorlatban is tartható pontot, amikor abbahagyod.
Kísérlet: Próbáld ki most: esti levezetés - Stressz és légzés · Lecke 18 · 3 perc
Egy kis stressz segít teljesíteni. Ha túl sok, lassítsd le a légzésed – két perc elég.
Kísérlet: Próbáld ki most: 2 perc légzés - A telefonod és a figyelmed · Lecke 19 · 3 perc
Miért olyan nehéz abbahagyni a rövid videók nézését – és néhány apró változtatás, amellyel visszakapod a figyelmedet.
Kísérlet: Próbáld ki most: csendes órák - Együtt jobban megy · Lecke 20 · 3 perc
Ha valaki melletted dolgozik, gyakran könnyebben mennek a dolgok. Mit tudunk biztosan – és mit nem tudunk még.
Kísérlet: Próbáld ki most: egy közös sprint - Tartós haladás · Lecke 21 · 3 perc
Tervezés, cselekvés, visszatekintés. Hogyan tartsd fenn a motivációdat hosszú távon – és miért nem ront el semmit egy kihagyott nap.
Kísérlet: Próbáld ki most: 3 dolog holnapra - Munka ADHD-val: legyen szem előtt a feladatleírás · Lecke 22 · 3 perc
Az „ajánlat befejezése” egy projekt. A „sorolj fel három szolgáltatást” egy kezdés. Adj magadnak olyan feladatleírást, amely alapján cselekedni tudsz.
Kísérlet: Próbáld ki most: egy kis lépés - Ha nem megy az elkezdés: legyen kisebb az első lépés · Lecke 23 · 3 perc
Egy egész esszé túl nagy falat kezdésnek. Egy megnyitott dokumentum és egy kérdés belefér. Próbálj ki egy olyan lépést, amelynek egyértelmű a vége.
Kísérlet: Próbáld ki most: egy kis lépés - Látható idő: egy becslés és egy megfigyelés · Lecke 24 · 3 perc
A megbeszélés nem az előző fájlod mentésével kezdődik. Adj saját helyet a felkészülésnek, és vess össze egy becslést azzal, ami ténylegesen történik.
Kísérlet: Próbáld ki most: egy kis lépés - Hiperfókusz: hagyj magadnak visszautat · Lecke 25 · 3 perc
A leállás tudatosabb döntés, ha tudod, hol folytatod. Határozd meg előre, mi számít „elégnek”, és egy mondatban írd le, hol folytatod.
Kísérlet: Próbáld ki most: egy kis lépés - Egy jutalom, amelyet te választasz · Lecke 26 · 3 perc
Válassz egy kis örömöt egy konkrét lépésért. A pihenést nem kell kiérdemelni.
Kísérlet: Egy jutalom, amelyet te választasz - Ígéret önmagadnak · Lecke 27 · 3 perc
Egy teljesíthető vállalás, egy világos áttekintés, és hely arra, hogy módosíts a terven.
Kísérlet: Ígéret önmagadnak - Ötperces esti visszatekintés · Lecke 28 · 3 perc
Egy lépés előre, egy tanulság, aztán abbahagyhatod.
Kísérlet: Ötperces esti visszatekintés - Az új kezdethez kell egy következő lépés · Lecke 29 · 3 perc
Használj ki egy dátumot, és készülj fel egy átlagos hétre.
Kísérlet: Készíts elő egy megismételhető lépést
Így néz ki egy kártya
Az első kártya a „Miért halogatunk” leckéből. A többi kártyát, a kvízt és a kísérletet az appban találod.
Hogyan működik egy lecke
- Kártyák – egy gondolat és egy kép, kártyánként 30–90 másodperc.
- Két-három kérdés – mit mond a kutatás, mit tennél egy valós helyzetben, és néha egy kérdés csak neked. Ha rosszul válaszolsz, nem baj: kapsz egy magyarázatot, és újra próbálod.
- Kísérlet – írj le pl. egy feladatot, amelyet folyton halogatsz, és szánj rá 2 percet. A CORTEX megnyitja a megfelelő képernyőt, már kitöltve.
- Egy koppintás – hogyan ment ahhoz képest, amilyennek előtte tűnt. A kísérletért XP és Tudós jelvény jár.
- Ismétlés – a kérdések 1, 3, 7 és 21 nap múlva visszatérnek, hetente egyszer pedig van egy nem kötelező agyteszt.
Őszintén, forrásokkal és riogatás nélkül
A leckéket saját szavainkkal írjuk az eredeti tanulmányok alapján. Ha valami nem állta ki a próbát – mint a híres Zeigarnik-hatás vagy a „dopaminböjt” –, azt megmondjuk. Az akadémia nem kezelés: ha már régóta nehéz, beszélj a háziorvosoddal.
Rögtön elmélyednél? Olvasd el a cikkeinket: Halogatás leküzdése: 9 hatékony technika · Mi az a dopamin? Tanulás, motiváció és tévhitek · Mi az a brain dump? Így ürítsd ki a fejed gyorsan · A multitasking mítosza: miért vesz el időt? · Megvalósítási szándékok: 15 „ha…, akkor…” példa · Új szokás kialakítása: miért 66 nap, nem 21
Gyakori kérdések
Mi az a 21 napos út?
Egy nem kötelező kalauz: minden nap egy kis lépés a CORTEX-ben (az első célod, egy szokás, egy heti áttekintés …), így három hét múlva saját rendszered lesz. Nem baj, ha kihagysz egy napot, és bármikor szüneteltetheted.
Mennyibe kerül az akadémia?
Semmibe. A CORTEX mindenkinek ingyenes, a Brain Academy összes leckéjével együtt.
Minden nap tanulnom kell?
Nem. A tanulási sorozat heteket számol: elég a heti célod (pl. 3 nap), egy teljesített hét pedig fagyasztópajzsot ad egy olyan hétre, amely nem a terv szerint alakul.
Ez orvosi vagy pszichológiai kezelés?
Nem. A leckék az agyról és a produktivitásról szóló kutatásokat magyarázzák el. Ha szorongással, depresszióval vagy ADHD-val küzdesz, beszélj a háziorvosoddal vagy más szakemberrel.
Források és további olvasnivaló
- Sirois, F. & Pychyl, T. (2013): Procrastination and the priority of short-term mood regulation: Consequences for future self – Social and Personality Psychology Compass
- Tice, D. M., Bratslavsky, E. & Baumeister, R. F. (2001): Emotional distress regulation takes precedence over impulse control: If you feel bad, do it! – Journal of Personality and Social Psychology
- Steel, P. (2007): The nature of procrastination: A meta-analytic and theoretical review of quintessential self-regulatory failure – Psychological Bulletin
- Wohl, M. J. A., Pychyl, T. A. & Bennett, S. H. (2010): I forgive myself, now I can study: How self-forgiveness for procrastinating can reduce future procrastination – Personality and Individual Differences
- Berridge, K. C. & Robinson, T. E. (1998): What is the role of dopamine in reward: hedonic impact, reward learning, or incentive salience? – Brain Research Reviews
- Berridge, K. C. & Kringelbach, M. L. (2015): Pleasure systems in the brain – Neuron
- Schultz, W., Dayan, P. & Montague, P. R. (1997): A neural substrate of prediction and reward – Science
- Salamone, J. D. & Correa, M. (2012): The mysterious motivational functions of mesolimbic dopamine – Neuron
- Grinspoon, P. (2020): Dopamine fasting: Misunderstanding science spawns a maladaptive fad – Harvard Health Blog
- Cuijpers, P., van Straten, A. & Warmerdam, L. (2007): Behavioral activation treatments of depression: A meta-analysis – Clinical Psychology Review
- Ekers, D., Webster, L., Van Straten, A., Cuijpers, P., Richards, D. & Gilbody, S. (2014): Behavioural activation for depression; an update of meta-analysis of effectiveness and sub group analysis – PLoS ONE
- Ghibellini, R. & Meier, B. (2025): Interruption, recall and resumption: a meta-analysis of the Zeigarnik and Ovsiankina effects – Humanities and Social Sciences Communications
- Masicampo, E. J. & Baumeister, R. F. (2011): Consider it done! Plan making can eliminate the cognitive effects of unfulfilled goals – Journal of Personality and Social Psychology
- Scullin, M. K., Krueger, M. L., Ballard, H. K., Pruett, N. & Bliwise, D. L. (2018): The effects of bedtime writing on difficulty falling asleep: A polysomnographic study comparing to-do lists and completed activity lists – Journal of Experimental Psychology: General
- Leroy, S. (2009): Why is it so hard to do my work? The challenge of attention residue when switching between work tasks – Organizational Behavior and Human Decision Processes
- Leroy, S. & Glomb, T. M. (2018): Tasks interrupted: How anticipating time pressure on resumption of an interrupted task causes attention residue and low performance on interrupting tasks and how a "ready-to-resume" plan mitigates the effects – Organization Science
- Rubinstein, J. S., Meyer, D. E. & Evans, J. E. (2001): Executive control of cognitive processes in task switching – Journal of Experimental Psychology: Human Perception and Performance
- Monsell, S. (2003): Task switching – Trends in Cognitive Sciences
- Ward, A. F., Duke, K., Gneezy, A. & Bos, M. W. (2017): Brain drain: The mere presence of one's own smartphone reduces available cognitive capacity – Journal of the Association for Consumer Research
- Ruiz Pardo, A. C. & Minda, J. P. (2022): Reexamining the "brain drain" effect: A replication of Ward et al. (2017) – Acta Psychologica
- Gollwitzer, P. M. (1999): Implementation intentions: Strong effects of simple plans – American Psychologist
- Gollwitzer, P. M. & Sheeran, P. (2006): Implementation intentions and goal achievement: A meta-analysis of effects and processes – Advances in Experimental Social Psychology
- Sheeran, P., Listrom, O. & Gollwitzer, P. M. (2024): The when and how of planning: Meta-analysis of the scope and components of implementation intentions in 642 tests – European Review of Social Psychology
- Milkman, K. L., Beshears, J., Choi, J. J., Laibson, D. & Madrian, B. C. (2011): Using implementation intentions prompts to enhance influenza vaccination rates – PNAS
- Lally, P., van Jaarsveld, C. H. M., Potts, H. W. W. & Wardle, J. (2010): How are habits formed: Modelling habit formation in the real world – European Journal of Social Psychology
- Singh, B., Murphy, A., Maher, C. & Smith, A. E. (2024): Time to form a habit: A systematic review and meta-analysis of health behaviour habit formation and its determinants – Healthcare
- Gardner, B., Lally, P. & Wardle, J. (2012): Making health habitual: the psychology of "habit-formation" and general practice – British Journal of General Practice
- Wood, W. & Rünger, D. (2016): Psychology of habit – Annual Review of Psychology
- Aston-Jones, G. & Cohen, J. D. (2005): An integrative theory of locus coeruleus-norepinephrine function: Adaptive gain and optimal performance – Annual Review of Neuroscience
- Fries, E., Dettenborn, L. & Kirschbaum, C. (2009): The cortisol awakening response (CAR): Facts and future directions – International Journal of Psychophysiology
- McEwen, B. S. (1998): Protective and damaging effects of stress mediators – New England Journal of Medicine
- Moncrieff, J., Cooper, R. E., Stockmann, T., Amendola, S., Hengartner, M. P. & Horowitz, M. A. (2022): The serotonin theory of depression: a systematic umbrella review of the evidence – Molecular Psychiatry
- Singh, B., Olds, T., Curtis, R. et al. (2023): Effectiveness of physical activity interventions for improving depression, anxiety and distress: an overview of systematic reviews – British Journal of Sports Medicine
- Wood, W. & Neal, D. T. (2007): A new look at habits and the habit-goal interface – Psychological Review
- Neal, D. T., Wood, W. & Quinn, J. M. (2006): Habits – A repeat performance – Current Directions in Psychological Science
- Quinn, J. M., Pascoe, A., Wood, W. & Neal, D. T. (2010): Can’t control yourself? Monitor those bad habits – Personality and Social Psychology Bulletin
- Steel, P. & König, C. J. (2006): Integrating theories of motivation – Academy of Management Review
- Sirois, F. M., Molnar, D. S. & Hirsch, J. K. (2017): A meta-analytic and conceptual update on the associations between procrastination and multidimensional perfectionism – European Journal of Personality
- Eckert, M., Ebert, D. D., Lehr, D., Sieland, B. & Berking, M. (2016): Overcome procrastination: Enhancing emotion regulation skills reduce procrastination – Learning and Individual Differences
- Locke, E. A. & Latham, G. P. (2002): Building a practically useful theory of goal setting and task motivation: A 35-year odyssey – American Psychologist
- Epton, T., Currie, S. & Armitage, C. J. (2017): Unique effects of setting goals on behavior change: Systematic review and meta-analysis – Journal of Consulting and Clinical Psychology
- Oettingen, G. (2012): Future thought and behaviour change – European Review of Social Psychology
- Kappes, H. B. & Oettingen, G. (2011): Positive fantasies about idealized futures sap energy – Journal of Experimental Social Psychology
- Harkin, B., Webb, T. L., Chang, B. P. I., Prestwich, A., Conner, M., Kellar, I., Benn, Y. & Sheeran, P. (2016): Does monitoring goal progress promote goal attainment? A meta-analysis of the experimental evidence – Psychological Bulletin
- Buehler, R., Griffin, D. & Ross, M. (1994): Exploring the "planning fallacy": Why people underestimate their task completion times – Journal of Personality and Social Psychology
- Buehler, R., Griffin, D. & Peetz, J. (2010): The planning fallacy – Advances in Experimental Social Psychology
- Kruger, J. & Evans, M. (2004): If you don’t want to be late, enumerate: Unpacking reduces the planning fallacy – Journal of Experimental Social Psychology
- Roy, M. M., Christenfeld, N. J. S. & McKenzie, C. R. M. (2005): Underestimating the duration of future events: Memory incorrectly used or memory bias? – Psychological Bulletin
- Breines, J. G. & Chen, S. (2012): Self-compassion increases self-improvement motivation – Personality and Social Psychology Bulletin
- Neff, K. D. (2003): Self-compassion: An alternative conceptualization of a healthy attitude toward oneself – Self and Identity
- Sirois, F. M. (2014): Procrastination and stress: Exploring the role of self-compassion – Self and Identity
- Ferrari, M., Hunt, C., Harrysunker, A., Abbott, M. J., Beath, A. P. & Einstein, D. A. (2019): Self-compassion interventions and psychosocial outcomes: a meta-analysis of RCTs – Mindfulness
- Ellis, S., Carette, B., Anseel, F. & Lievens, F. (2014): Systematic reflection: Implications for learning from failures and successes – Current Directions in Psychological Science
- Anseel, F., Lievens, F. & Schollaert, E. (2009): Reflection as a strategy to enhance task performance after feedback – Organizational Behavior and Human Decision Processes
- Fong, C. J., Zaleski, D. J. & Leach, J. K. (2015): The challenge–skill balance and antecedents of flow: A meta-analytic investigation – The Journal of Positive Psychology
- Keller, J. & Bless, H. (2008): Flow and regulatory compatibility: An experimental approach to the flow model of intrinsic motivation – Personality and Social Psychology Bulletin
- Mark, G., Gudith, D. & Klocke, U. (2008): The cost of interrupted work: More speed and stress – Proceedings of CHI 2008
- Schmidt et al. (2007): A time to think: Circadian rhythms in human cognition
- Albulescu et al. (2022): Give me a break! A systematic review and meta-analysis on micro-breaks
- Lim & Dinges (2010): A meta-analysis of the impact of short-term sleep deprivation on cognitive variables
- Diekelmann & Born (2010): The memory function of sleep
- Jamieson, J. P., Nock, M. K. & Mendes, W. B. (2012): Mind over matter: Reappraising arousal improves cardiovascular and cognitive responses to stress – Journal of Experimental Psychology: General
- Zaccaro, A., Piarulli, A., Laurino, M., Garbella, E., Menicucci, D., Neri, B. & Gemignani, A. (2018): How breath-control can change your life: A systematic review on psycho-physiological correlates of slow breathing – Frontiers in Human Neuroscience
- Balban, M. Y., Neri, E., Kogon, M. M., Weed, L., Nouriani, B., Jo, B., Holl, G., Zeitzer, J. M., Spiegel, D. & Huberman, A. D. (2023): Brief structured respiration practices enhance mood and reduce physiological arousal – Cell Reports Medicine
- Fincham, G. W., Strauss, C., Montero-Marin, J. & Cavanagh, K. (2023): Effect of breathwork on stress and mental health: A meta-analysis of randomised-controlled trials – Scientific Reports
- Oulasvirta, A., Rattenbury, T., Ma, L. & Raita, E. (2012): Habits make smartphone use more pervasive – Personal and Ubiquitous Computing
- Kushlev, K., Proulx, J. & Dunn, E. W. (2016): "Silence your phones": Smartphone notifications increase inattention and hyperactivity symptoms – Proceedings of CHI 2016
- Fitz, N., Kushlev, K., Jagannathan, R., Lewis, T., Paliwal, D. & Ariely, D. (2019): Batching smartphone notifications can improve well-being – Computers in Human Behavior
- Hunt, M. G., Marx, R., Lipson, C. & Young, J. (2018): No more FOMO: Limiting social media decreases loneliness and depression – Journal of Social and Clinical Psychology
- Zajonc, R. B. (1965): Social facilitation – Science
- Bond, C. F. & Titus, L. J. (1983): Social facilitation: A meta-analysis of 241 studies – Psychological Bulletin
- Uziel, L. (2007): Individual differences in the social facilitation effect: A review and meta-analysis – Journal of Research in Personality
- Koo, M. & Fishbach, A. (2012): The small-area hypothesis: Effects of progress monitoring on goal adherence – Journal of Consumer Research
- Dai, H., Milkman, K. L. & Riis, J. (2014): The fresh start effect: Temporal landmarks motivate aspirational behavior – Management Science
- NICE (2018): ADHD, NG87 — environmental modifications
- Gollwitzer & Sheeran (2006): Implementation intentions and goal achievement — a meta-analysis
- Steel (2007): The nature of procrastination — a meta-analytic and theoretical review
- Marx, Cortese, Koelch & Hacker (2022): Altered perceptual timing abilities in ADHD — meta-analysis
- Hupfeld, Abagis & Shah (2019): Living in the zone — hyperfocus in adult ADHD
- Groen et al. (2020): Testing the relation between ADHD and hyperfocus experiences
- Deci, Koestner & Ryan (1999): Extrinsic rewards and intrinsic motivation
- Milkman, Minson & Volpp (2014): Temptation bundling
- Bryan, Karlan & Nelson (2010): Commitment devices
- Gollwitzer & Sheeran (2006): Implementation intentions
- Sohal et al. (2022): Efficacy of journaling
- Harkin et al. (2016): Monitoring goal progress
- Dai, Milkman & Riis (2014): The fresh start effect
Kezdd egy kis lépéssel
Írj le egy dolgot mára, és indulj el egy rövid fókuszidővel. A többit a CORTEX későbbre megőrzi.
Első kis lépésem kiválasztása